Projektek

2016. nov. 1. – 2020. okt. 31.

A projekt olyan csúcstechnológia területet céloz meg, ahol – szinte páratlan módon – integrálódik a magas szintű alapkutatás szükségessége az égető gyakorlati igények kielégítésével. A kiber-fizikai rendszerek olyan számítási struktúrák, melyek intenzív kapcsolatban állnak a környező fizikai világgal, a fizikai folyamatokkal, egyúttal kiszolgálják és hasznosítják az interneten elérhető adatelérési és adatfeldolgozási szolgáltatásokat.

A projekt eredménye, hogy egy web alapú, későbbiekben tovább fejleszthető és bővíthető polyp atlasz és a hozzá tartozó letölthető polyp összehasonlító számítogépes algoritmus egy meglévő endoszkópos képrögzítő programcsomagba integrálva segít a polyp szövettani természetét valós időben megjósolni és ezáltal a vizsgáló orvos döntéshozatalát támogatni.
2024. már. 1. – 2027. feb. 8.

A digitális szolgáltatások és technológiák környezeti hatásainak minimalizálása prioritássá kell váljon mind a meglévő digitális szolgáltatások működtetése, mind a jövőbeli digitális infrastruktúrák kialakítása során. Az energiafogyasztás és a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás a két legtöbbet emlegetett környezeti hatás, és valóban, a digitális infrastruktúrák ma a világon az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 3-4%-áért felelősek és évente ~8%-kal nőnek.

2024. jan. 1. – 2026. dec. 31.
A központilag szerveződő alkalmazás ütemezési megközelítések napjainkban hatékonysági korlátokba ütköznek. A Swarmchestrate projekt célja egy elosztott alkalmazásszintű orkesztráció megvalósítása ún. önszerveződő, egymástól kölcsönösen függő rajok (swarm) elméletére alapozva. Az alkalmazást megvalósító mikroszervizek, egy dinamikusan felépülő orkesztrációs térben futnak, elosztott intelligenciával irányított ügynökök segítségével.
2023. nov. 1. – 2026. okt. 31.
A SOCCER (Biztonsági műveleti központok kapacitásépítése az európai ellenálló képesség növelése céljából) projektet Németországból, Franciaországból, Romániából és Magyarországról származó kiber- és technológiai szakértőkből álló konzorcium fogja össze.
2023. szep. 20. – 2024. már. 31.

A projektben tovább fejlesztésre és optimalizálásra kerül az ARNL keretein belül fejlesztett útfelület eltérést felismerő algoritmus. Az algoritmus saját tanítású neurálishálózat,  LiDAR és kamera fúzió használatával meghatározza a járművek elött található, a jármű sebessége szempontjából fontos útfelület eltéréseket. A készülő rendszer szükséges sebesség csökkentés esetén figyelmezteti a járművezetőt, illetve önvezető jármű esetén beavatkozó jelet generál a jármű vezérlésnek.

szep. 12. – dec. 15.

Az ARP projekt a magyar kutatók számára nyújt olyan átfogó adatrepozitóriumi rendszert, amely alkalmas a kutatási adatok biztonságos, digitális tárolására, azok használatára és újra felhasználásra, valamint további hasznosítására a Magyarországon folytatott összes kutatási szférában.

2023. jún. 1. – 2024. dec. 31.

A Többnemzeti Képességfejlesztési Program (Multinational Capability Development Campaign, MCDC) Mesterséges Intelligencia Által Támogatott Szenzorfúzió projekt amely a HUN-REN SZTAKI (Magyar Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet), és az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság (MH HTP) és a HVK Képességfejlesztési Iroda közös szervezésében valósult meg.

2022. dec. 1. – 2025. nov. 30.

A Nap egy rejtélyes csillag, amely naprendszerünk legerősebb robbanásveszélyes eseményeit idézi elő, beleértve a napkitöréseket. Annak ellenére, hogy nagyon messze van a Földtől, a Nap felszínén zajló tevékenység egyfajta időjárást hoz létre, az úgynevezett űridőjárást, amely hatással van bolygónkra. A napkitörések tanulmányozása a Nap alapvető folyamatainak mélyebb megértéséhez vezethet, és lehetővé teszi számunkra az űridőjárás jobb előrejelzését.

2022. okt. 1. – 2024. júl. 31.

A ma elterjedten használt módszerek kizárólag objektív diagnosztikai eszközök eredményeire támaszkodnak a csecsemők állapotának monitorizálásában. Ugyanakkor szakemberek egyre jobban felismerik a betegek egyéni életminőségének fontosságát, bár ennek mérésére még nem léteznek megfelelő eszközök. Például az elsődleges életjelek (pulzusszám, légzésszám, vérnyomás) mérésén túl, a koraszülöttek cirkadián és napon belüli ultradián ritmusának monitorozása klinikai és otthoni környezetben még nem megoldott feladat. A környezet (ápolás időpontjai, fényviszonyok, zajok) hatással van ezen ritmusokra.