Többszörös hozzáférésű csatornák kódolása és analízise
A Sidon típusú problémák általános alakja a következő. Adott egy véges halmaz és egy azon értelmezett operáció. Mi az a maximális elemszám úgy, hogy az e részhalmaz elemein tekintett operáció eredményei mind különbözőek. Például unió mentes egy halmazrendszer, ha a benne szereplő bármely két halmaz uniója különböző. Ez a fajta `egyértelműség' kihasználható információ és kódelméletben és alább egy ilyen probléma a gyakorlathoz egy kicsit közelebbi leírása következik.
A többszörös hozzáférésű csatornák fogalma nagyon hasznosnak bizonyúlt abban az esetben, ha nagy létszámú felhasználó szeretne megosztozni egy, általában költségesnek tekintett kommunikációs csatornán. A legnépszerűbb kód osztásos többszörös hozzáférés modellje mutatott irányt a harmadik generációs mobil telefon rendszerek szabványainak a kialakulásában. Azonban ezeknek a rendszereknek a kihasználtsága nagyon csekély, az információelméleti kapacitásnak mindössze egy csekély hányada.
A CDMA alapelvei nem feltételeznek központi irányítást, a felhasználók között nincs koordinálás. Így ez a modell jól illeszkedik az ad-hoc hálózatok szokásos feltéteihez. Általában mindegyik adónak van egy rögzített kódja. A kódolási szabályt úgy kell megválasztani, hogy lehetővé válljon az aktív felhasználók azonosítása és üzeneteik dekódolása. Ebben a projektben a legfontosabb determinisztikus modelleket vizsgáljuk, úgymint:
- VAGY csatorna
- Összeadó csatorna
- Ütközéses csatorna
- Lassú frekvencia ugratás
Résztvevő intézmények:
- MTA SZTAKI (Diszkrét Struktúrák Csoport)
- BME
- ONR, AFOSR