INEXT Projekt
Támogató
A projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap egyedi támogatásával valósul meg.
Projektadatok
Vezető részleg
További résztvevő részlegek
Az MTA SZTAKI által vezetett projekt – mely az EU és a magyar Kormány által kiemelten kezelt projektcsomag elengedhetetlen és hangsúlyos része – a matematikai és mesterséges intelligencia módszerek felfedező jellegű kutatását, valamint az eredményeknek a robotikában, a gyártó és logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában, illetve az energetikai rendszerek menedzselésébenvaló alkalmazását célozza meg. A munkaszakaszok az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson keresztül a kísérleti fejlesztésig épülnek egymásra, illeszkedve a projektcsomag többi eleméhez.
A tevékenységek keretét az a sikeres pályázat adja, amely az NKFIH koordinációja és az MTA SZTAKI szakmai vezetése mellett, a BME Gépészmérnöki, valamint Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki karaival, továbbá a németországi Fraunhofer Társaság három, a gyártás területén vezető intézetével (IPA-Stuttgart, IPK-Berlin, IPT-Aachen) és a Fraunhofer Austriával került benyújtásra az EU kiemelkedő presztízsű első Teaming Call-jára. A pályázatot a nemzetközi zsűri a beérkezett 169 pályázatból 2. helyre rangsorolta, és így 2017. tavaszán a fenti partnerek részvételével, hivatalosan is létrejött a Termelésinformatika és –irányítás Európai Kiválósági Központja (Centre of Excellence in Production Informatics and Control, EPIC CoE).
A H2020 pályázat benyújtásának szükséges feltétele volt, hogy az EU-támogatással legalább megegyező mértékű, fogadó országbeli anyagi támogatás álljon rendelkezésre. Jelen projekt a hazai támogatás egyik legfontosabb pillére, melynek finanszírozási háttere a magyar Kormány 1356/2016. (VII.12) „az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjának Teaming konstrukciójában nyertes magyar vezetésű konzorciumok második pályázati fázishoz szükséges állami támogatások biztosításáról” című határozatán alapul.
Az ipar digitalizációs folyamata – melyet már általánosan elfogadott módon 4. Ipari Forradalomnak neveznek – messze túlmutat azon, hogy a korábbinál összehasonlíthatatlan mértékben több adat áll rendelkezésünkre a folyamatokról. A kutatók és a felhasználók egyre inkább szembesülnek azzal, hogy egyrészt a korábban megoldhatatlan, vagy nehezen kezelhető problémák nem vehetők le a napirendről, másrészt újfajta jelentős kihívások is jelentkeznek.
Az ipar számára is rendkívül releváns szakmai tartalommal bíró projekt segíti az ipari-akadémiai együttműködések fejlesztését, illetve Magyarország Európához és a világhoz viszonyított ipari digitalizációs deficitjének csökkentését, elsősorban az EPIC Kiválósági Központra, valamint az MTA SZTAKI kezdeményezésére és irányító szerepével létrejött IPAR 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetségre támaszkodva. Az eredmények oktatásba történő bevezetését a BME biztosítja. A projekt nyitott demonstrációs környezeteivel, népszerűsítő események szervezésével hozzájárul az ipari digitalizációs folyamat hazai társadalmi elfogadottságához is.
Résztvevők
A projekt megvalósításában az MTA SZTAKI mellett konzorciumi partnerként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának (GPK), valamint Közlekedésmérnöki- és Járműmérnöki Karának (KJK) egy-egy tanszéke működik közre.
A GPK Gyártástudomány és -technológia Tanszék számos területen képviselteti magát mind az oktatás, mind pedig kutatási szempontból a gyártástudomány és technológia területén. Ezek közül kiemelkedik és a projekt témájához kapcsolódik a forgácsolási folyamatok felügyelete, diagnosztikája, optimálása és adaptív irányítása, szerszámgép tervezése; számítógéppel segített tervezés, méréstechnológia, folyamatmérés, minőségbiztosítás; robotok irányítása – mozgástervezése, illetve a tanszék tudásbázisú folyamattervezés, gyártástervezés és –ütemezés területeken is rendelkezik kompetenciákkal.
A projektben szintén részt vevő KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék szintén komplex oktatási-kutatási profillal rendelkezik, melynek főbb területei az anyagmozgatógépek, anyagmozgatás automatizálás, ellátási hálózatok és áruszállítási rendszerek, építésgépesítés, illetve gépi látás. Ezeken a területeken jelentős ipari kapcsolatrendszerrel bír. Jelenlegi főbb kutatási projektjei során a korszerű kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén a tanszék jelentős eredményeket ért el.
Projekt céljai
Jelen kutatási-fejlesztési projekt célja, hogy az ipari és energetikai szektorokban végbement digitalizáció új kihívásai ismeretében, az abban rejlő új lehetőségek minőségi kiaknázására dolgozzon ki általános módszereket, majd ezeket a gyakorlatba átültesse és kísérleti fejlesztésekkel működő rendszerekben validálja, hogy ily módon az eredményeket mind az oktatás, mind az ipar számára elérhetővé tegye. A következő fő általános kérdésekre keressük a választ:
(1) miként támogatható a rendkívül összetett rendszerek struktúrájára és működésére vonatkozó döntési-optimalizálási problémák megoldása;
(2) hogyan oldható meg a hosszú- és rövidtávú, illetve a globális és lokális érdekek harmonizációja;
(3) hogyan érvényesíthetők – azaz végrehajthatók – ezen döntések változó viszonyok mellett;
(4) hogyan vetíthető előre a jövő múltbéli, historikus adatok alapján és miként lehet tanulással hatékonyabbá tenni a döntési feladatok megoldását;
(5) miként alakítható ki és tartható fenn bizalmi viszony elosztott struktúrájú rendszerekben, valamint
(6) miként osztható meg ember és gép közt a feladatvégzés, különös tekintettel a robotizációra.
Projekt várható eredményei
A projektcélokhoz illeszkedő módszertani alapkutatás eredményeit jellemzően (de nem kizárólag) alkalmazott kutatás-fejlesztés formájában hasznosítjuk a termelési és energetikai rendszerek működtetésének azon területein, amik a jelenlegi „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ” projekt fókuszában állnak.
Emellett kísérleti fejlesztéseket végzünk részben a projekt eszközbázisának továbbfejlesztése, részben új kísérleti mintarendszer építése, valamint az így létrejövő eredmények integrálása révén.
Koordinátor
Vezető
Tagok
