AIP-Competence Platform

Friss élelmiszerek - új kihívások

A világ számos régiójában tapasztalható, hogy egyre kritikusabbak az élelmiszerek minőségével szemben támasztott fogyasztói elvárások. A vásárlók egyre inkább a könnyű, kalóriaszegény termékek felé fordulnak, és jobban ügyelnek az olyan, minőséget befolyásoló tényezőkre, mint a tartósítószerek és egyéb adalékok alkalmazása, a mikrobiális szennyezettség, vagy a tápanyagok feldolgozás, tárolás és szállítás során bekövetkező károsodása. Emiatt a fogyasztók egyre gyakrabban az olyan friss élelmiszereket részesítik előnyben, amelyek kevés látható nyomát mutatják annak, hogy nyersanyagaik összetételét a feldolgozás során jelentősen megváltoztatták volna.

Ugyanakkor Európában is tapasztalható, hogy a jelenlegi élelmiszeripai ellátási láncok készletkezelési gyakorlata messze nem ideális a friss élelmiszerek tömeges továbbítására, ami korlátokat szab ezek kereskedelmének és az rendszerint akkor is helyi jellegű marad, ha az adott friss termék iránt máshol is volna kereslet. A problémára léteznek megoldások, melyeket a világ más régióiban már alkalmaznak. Ezek alapvetően két elvre támaszkodnak:

• olyan különleges csomagolást alkalmaznak, amelyek anélkül védik a romlandó terméket, hogy megváltoztatnák annak összetételét, valamint
• az élelmiszer-ellátási folyamatokat teszik hatékonyabbá, pl. javítják az ellátási lánc áteresztőképességét, csökkentik a holtidőket és a minőségromlásból adódó veszteségeket rugalmasabb anyagkezeléssel csökkentik.

Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban gyakran találkozhatunk az alábbi kulcsszavakkal:

• Aktív csomagolás: olyan csomagolás, amely az élelmiszerre nézve kedvezőtlen folyamatokat (így például az oxidációt, vagy a mikroorganizmusok szaporodását) anélkül fékezi, hogy a termék összetételét megváltoztatná (pl. tartósítószerek hozzáadásával).
• Intelligens csomagolás: olyan megoldások (jellemzően címkék, indikátorok), amelyek egy rögzített szavatossági időnél pontosabb információt adnak az élelmiszer tényleges állapotáról és ezáltal a romlandó áruk biztonságosabb és rugalmasabb kezelését teszik lehetővé.
• Követőrendszerek: olyan, rendszerint elosztottan működő információs hálózatok, amelyek követni tudják, mi történik ténylegesen egy adott termékkel, és ezáltal adnak garanciát az elvárt minőségre, ugyanakkor lehetővé teszik az anyagkezelés hatékonyságának növelését is (pl. készletek gyors átrendezése, jobban körülhatárolt termékvisszahívás).

A sajátosan európai elvárások

Az aktív és intelligens csomagolások különösen az Egyesült Államok és Japán élelmiszer-kereskedelmében már a mindennapok részévé váltak. Az utóbbi időkben az európai fogyasztók is egyre inkább a friss élelmiszerek felé fordulnak, ám az európai élelmiszeripar a más régiókban már bevált módszereket nem tudja minden nehézség nélkül átültetni a helyi gyakorlatba. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy egyes fogyasztói elvárások kritikusabbak, másrészt a helyi szabályozások kevésbé alkalmasak a másutt bevált gyakorlatok közvetlen átültetésére:

• Európában az élelmiszerek előállításának és terjesztésének oroszlánrészét kis- és középvállalatok végzik. Ami más régiók nagy volumenű ellátási láncaiban bevált, az Európában nem feltétlenül vezethető be zökkenőmentesen, mivel a kisebb vállalatok anyagi lehetőségei csekélyek, emellett kevésbé áll rendelkezésükre az új technológiák átvételéhez nélkülözhetetlen szakértelem, nem beszélve a független kisvállalkozások hálózatainak heterogén jellegéről.
• Számos európai szabályozás még nincs kellően felkészítve a más régiókban már bevált megoldások befogadására, így pl. Európában nem megengedettek a csomagoláson belüli, külön zacskóban elhelyezett ágensek. Ez vagy a helyi szabályozásnak megfelelő, új megoldások kidolgozását követeli meg, vagy a szabályozások szorulnak értelemszerű módosításra.
• Az európai fogyasztók kritikusan szemlélhetnek néhány megoldást, különösen azért, mert a friss élelmiszerek helyi kereskedelme az európai viszonyok mellett sok helyütt népszerű - és racionális - alternatíva marad. Különösen Nyugat-Európában fokozódik a fogyasztók igénye olyan termékekre, amelyek sem az egészségre, sem a környezetre nem ártalmasak (ahogy azt pl. a nem kielégítően tesztelt vagy toxinokat kibocsátó génmódosított növények majdnem egyöntetű elutasítása is mutatja). Kelet-Európában inkább a fogyasztók rossz anyagi helyzete és az ebből fakadó erős árérzékenység korlátozhatja az aktív és intelligens csomagolások alkalmazását az élelmiszerek szűk, „emelt szintű” termékcsaládjaira.

Megoldások keresése: az AIP-Cornet projekt

A 2009 szeptemberében indult, EU-tagországok által finanszírozott AIP-Cornet projekt (Active and Intelligent Packaging Competence Platform - Aktív és intelligens csomagolások kompetencia-platformja) két, párhuzamosan végzett tevékenységgel kívánja leküzdeni a fentebb felvázolt akadályokat:

i) Az AIP-Cornet létfontosságú információs csatornákat létesít a technológiai hátteret biztosító cégek, a leendő felhasználók és a szabványosítási/törvényhozási testületek között. Amellett, hogy a projekt keretén belül egy (leginkább a leendő felhasználók igényeit követő) tudásbázist építünk fel, a bevont csoportokkal folyamatosan fenntartott kapcsolatok garantálják, hogy a legújabb ismeretek a lehető leggyorsabban eljutnak az érintett felekhez.

ii) Az AIP-Cornet olyan új technológiákat, megoldásokat dolgoz ki, amelyek jobban fedik az európai igényeket és alkalmazási feltételeket. A konzorcuimi tagok az európai követelmények átfogó ismeretére támaszkodva mind az aktív és intelligens csomagolások, mind a követőrendszerek terén olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek kifejezetten az európai alkalmazási elvárásoknak felelnek meg.

Az AIP-Cornet projekt konzorciuma a szaktudás széles spektrumát fogja össze: tagjai közt vannak az élelmiszer- és csomagolóipar, a kémiai/biokémiai kutatás rangos képviselői, valamint a kis- és középvállalkozások nyomkövető rendszereiben is jártas IT-szakértők is.