Helyesen rangsorolja a csapatokat a Bajnokok Ligája új formátuma?

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a 2024/25-ös szezonban radikálisan megváltoztatta nemzetközi kupasorozatainak lebonyolítását. A Bajnokok Ligája korábbi csoportkörét egy nem teljes körmérkőzéses alapszakasz váltotta, ahol a 36 csapat mindegyike nyolc különböző ellenféllel találkozik. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia KutatólaboratóriumOperációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa – belga, holland, és magyar szerzőtársakkal közösen – az irodalomban korábban javasolt rangsorolási módszereket alkalmazott a 2024/25-ös szezon alapszakaszára. Eredményeik szerint a hivatalos eljárás használata erősen vitatható. A tanulmány egy sporttudományi folyóirat, az „International Journal of Sports Science & Coaching” hasábjain jelent meg, „Ranking matters: Does the new format select the best teams for the knockout phase in the UEFA Champions League?” címmel.

Eredmények

Az ellenfelek erejét mérő mutatónk szerint a 2024/25-ös idényben hivatalosan 25. helyezett horvát Dinamo Zagreb lényegesen erősebb, több pontot szerző csapatok ellen játszott, mint a 22. angol Manchester City vagy a 23. portugál Sporting. A horvát bajnok az általunk kipróbált négy, köztük egy paraméteres, módszer egyike szerint sem kerülhet hátrébb a 23. pozíciónál, a 25. helyezett pedig a – hivatalosan 21. – skót Celtic vagy a Manchester City lenne. Ez azért lényeges, mert a 24. helyezett még részt vehet a nyolcaddöntőért folyó rájátszásban, a 25. viszont kiesik. A hivatalos rangsort alaposabban megvizsgálva látszik, hogy a Dinamo Zagreb döntően az első fordulóban a német Bayern Münchentől elszenvedett 9-2-es veresége miatt esett ki. Véleményünk szerint erősen kérdéses, érdemes-e egy „rossz napot kifogó” csapatot ilyen súlyosan büntetni. A többi helyezés tekintetében sem értenek egyet a vizsgált módszerek, például az angol Aston Villa is többnyire hátrébb kerül a hivatalos 8. pozíciónál, azaz nem tűnik jogosnak a közvetlen nyolcaddöntős részvétele.

Cikkünk fő üzenete, hogy a hasonló, nem teljes körmérkőzéses bajnokságokban komoly kihívást jelent a rangsorolás, ugyanis a legkevésbé sem egyértelmű az átváltás a szerzett pontok és az ellenfelek ereje között. A hivatalos módszer egyáltalán nem foglalkozik az ellenfelek erejével, sőt, a gyengébb csapatok ellen játszó csapatoknak kedvez a gólkülönbség preferálásával.

Bár a téma további kutatást igényel, a döntéshozók felé két javaslatot fogalmaztunk meg. Egyrészt, módosítani kellene a kalapba sorolás alapjául szolgáló, „köztudottan” rossz (lásd itt) UEFA klubegyüttható számítását. Másrészt, az elsődleges holtversenyt eldöntő szabályként a gólkülönbség helyett a svájci rendszerű sakkversenyeken használt Buchholz módszert, az ellenfelek által szerzett pontok átlagát lenne célszerű használni.

Kép: Daria Andriianova // Unsplash