Helyesen mérik-e a csapatok erejét az UEFA Bajnokok Ligájában?

A legrangosabb európai labdarúgó kupasorozat, az UEFA Bajnokok Ligája lebonyolítása a 2024/25-ös szezontól alapvetően megváltozik: a korábbi csoportkört egy 36 csapatos alapszakasz váltja fel, ahol minden csapat nyolc-nyolc mérkőzést játszik. Az ellenfelek kiegyensúlyozottságának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a klubok teljesítményét előzetesen a lehető legjobban megbecsüljék, és ennek alapján határozzák meg a lejátszandó mérkőzéseket. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia KutatólaboratóriumOperációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa az e célra használt UEFA klubkoefficienst hasonlította össze egy Élő-módszeren alapuló mutatóval. Eredményei szerint érdemes lenne megfontolni a klubkoefficiens reformját, mert a vizsgált Élő-pontszám pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé. A kutatást összegző cikk egy sporttudományi folyóirat, az International Journal of Performance Analysis in Sport hasábjain jelent meg, „Club coefficients in the UEFA Champions League: Time for shift to an Elo-based formula” címmel.

A labdarúgásban a klubcsapatok és a nemzeti válogatottak különböző rangsorait számos célra használják. Az egyik legfontosabb alkalmazás a csoportkörös bajnokságok sorsolása: mivel minden párhuzamosan játszó csoportból meghatározott számú csapat jut tovább, kulcsfontosságú a csoportok azonos erejének biztosítása. Ehhez elengedhetetlen a csapatok várható teljesítményének minél pontosabb számszerűsítése még a verseny kezdete előtt. Ugyanakkor a transzparencia biztosítása miatt nem célszerű bonyolult, a döntéshozók és szurkolók számára nehezen átlátható és ellenőrizhető statisztikai módszereket használni a rangsor felállítására, hiszen ez felvetné a manipuláció gyanúját.

Egy új kihívás a Bajnokok Ligájában

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által évente megrendezett Bajnokok Ligája (BL) a kontinens klubcsapatainak legmagasabb presztízsű tornája. A 2024/25-ös szezontól kezdve az UEFA alapvető reformot tervez a BL formátumában, a hagyományos csoportkört egy gyakran „svájci” rendszernek nevezett szakasz fogja felváltani: a korábbi nyolc, négycsapatos, oda-visszavágós körmérkőzést játszó csoport helyett a 36 induló nyolc-nyolc mérkőzést játszik (négyet otthon, négyet idegenben). Ezek eredményei alapján a liga nyolc legjobbja közvetlenül a nyolcaddöntőbe – a legjobb 16 közé – jut, ahol a 9-24. helyezett klubok által játszott oda-visszavágós párharcok győztesei csatlakoznak hozzájuk.

Tehát a BL következő kiírásában minden klub számára a 35 potenciális ellenfél közül kell nyolcat kiválasztani úgy, hogy minimális különbség legyen az egyes csapatok ellenfeleinek ereje között. Ellenkező esetben ugyanis a szokásos rangsorolási módszerek torz eredményt adhatnak, amint az jól ismert a „klasszikus” svájci rendszer esetén.

A kutatási kérdés

Elemzésünket a fenti reform inspirálta: Vajon az UEFA által jelenleg használt klubkoefficiens-e a legjobb mutató az ellenfelek erejének számszerűsítésére? Ez az együttható alapvetően az európai kupasorozatok előző öt szezonjában szerzett pontok összege, vagyis messze nem tartalmaz minden elérhető információt; a csapatok a nemzeti bajnokságokban, kupákban sokkal több mérkőzést játszanak. Ezért megvizsgáltuk, hogy a http://clubelo.com/ weboldalon elérhető, Élő-módszeren alapuló pontszám pontosabban előre tudja-e jelezni a BL múltbeli mérkőzéseinek győzteseit, illetve egyenes kieséses párharcainak továbbjutóit, mint az UEFA klubkoefficiens.

Következtetések

A kutatási kérdés megválaszolására használt statisztikai technika, a logisztikus regresszió üzenete egyértelmű: a nemzeti bajnokságokban és kupákban játszott mérkőzések figyelembevételével pontosabban előrejelezhetők a Bajnokok Ligája mérkőzései és továbbjutói. Az eredmény meglepően robusztus, nem találtunk olyan specifikációt, ami a jelenleg használt klubkoefficiens megtartása mellett szólna. Tehát egy Élő-módszeren alapuló mutató alkalmasabb az ellenfelek erejének becslésére, ami döntő fontosságú lesz a Bajnokok Ligája jövőre bevezetendő új lebonyolítási rendszerében.

Javaslatunk gyakorlati megvalósításának esélyét növeli két, a közelmúltban megvalósult reform. Egyrészt, az UEFA a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon a 2016-os tornával szemben igazságosabban osztotta el a csoportelőnyöket. Másrészt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) néhány évvel ezelőtt, 2018-ban tért át egy Élő-rendszeren alapuló világranglista használatára a férfi válogatottak esetén is.

Egy korábbi, ugyanebben a témában született magyar nyelvű tanulmány itt található.

Kép: Tobias Flyckt // Unsplash