Fejlesztési projektek

2004. okt. 1. – 2006. szep. 30.

A program célja, olyan referencia tanulmányok készítése, amelyekben elemezzük azoknak a kutatásoknak és kísérleteknek az eredményeit, amelyekben olyan eLearning megoldásokat fejlesztettek ki, ahol a web, a digitális TV és a mobil technológiákat integrálják. A "ubiquitous learning" a mindenütt jelenlevõ tanulás az egész életen át tartó tanulás személyre szabott formája, a következõ generációs elektronikus tanulás. Ez a megoldás mind az informális mind a nem formális tanulás keretében lehetõvé teszi a tananyaghoz a könnyebb hozzáférést., a mobilitást az európai polgárok számára.

2004. jan. 1. – 2008. dec. 31.

A kutató laborok közötti egyre több helyen megtalálható nagysebességű hálózati infrastruktúra, valamint az a tény, hogy a hálózati kapacitás sokkal gyorsabban növekszik, mint a processzorsebesség, illetve tárolási kapacitás (Moore törvény vs. tárolási kapacitásnövekedés, illetve optikai hálózati kommunikáció), napjainkban lehetővé tette a nagy földrajzi távolságokon történő erőforrás elosztást, ismertebb nevén a Grid paradigmát. Ezt az integrált hálózatot és köztesréteg környezetet e-infrastruktúrának (eInfrastructure) is nevezik.

jan. 1. – dec. 31.

Az NIIF eLearning projektje azzal a céllal jött létre, hogy az NIIF kiváló hálózati infrastruktúrájára támaszkodva katalizálja az eLearning technológia terjedését az NIIF oktatási intézményeiben.

2004. jan. 1. – 2008. dec. 31.

Az EGEE (Enabling Grid for E-sciencE = alkalmassá tenni a Grid technológiát az E-tudomány számára) az Európai Unió 6. keretprogramja keretében támogatott legnagyobb Grid projekt. A négy éves időtartam első felében több mint 30 millió euróval támogatott program célja a Grid-technológia legújabb eredményeinek felhasználásával létrehozni egy olyan Grid szolgáltatást, amely napi 24 órában rendelkezésre áll; először az európai kutatás meghatározott területei számára, majd szélesebb körben, általában a kutatás-fejlesztés, később az ipari-szolgáltatási alkalmazások számára is.

2003. dec. 5. – 2004. júl. 31.

A legkiválóbb magyar művészek közreműködésével 1949-ben készült "Lúdas Matyi" című film volt az első magyar színes film. A filmet több mint 5 millió ember nézte meg, aminek az eredményeképpen a tíz legnépszerűbb magyar film közé került. Napjainkra a film eredeti kópiája fizikailag is megsérült és színeinek nagy részét is elvesztette, elérkezett tehát az utolsó pillanat, hogy elkezdődjön egy új, teljes restaurálás.

2003. már. 3. – 2004. feb. 29.

A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál elsődlegesen plágiumok felderítésésre és dokumentumok másolásának védelmére jött létre. A számítástechnika fejlődésével az írott művek előállítási folyamata egyszerűsödött, azonban a rengeteg előny mellett a digitális adattárolás a végletekig egyszerűsíti a művek másolását, azok egészének vagy részeinek átvételét, így nagymértékben megkönnyíti a plágiumok létrehozását is.

2003. feb. 1. – 2004. már. 31.

A projekt célja a hazai tartalomipar egy ígéretes szegmensének, a multimédia alapú számítógépes oktatási anyagok előállításának - külföldi tananyagok lokalizációjának és a magyar nyelvű oktatási anyagok idegen nyelvi környezetre való adaptálásának, globalizációjának -, ily módon a "glokalizáció" támogatása. E cél megvalósítása érdekében, a projekt keretében kidolgoztuk és kísérleti programban teszteltük a SCORM kompatibilis glokalizációs rendszert.

jan. 1. – dec. 31.
2003. jan. 1. – 2004. dec. 31.

A projekt célja a magyar digitális könyvtári állomány Open Arcive Initivative (OAI) által készített ajánlásokon alapuló összekapcsolása, illetve az állomány integrálása a nemzetközi OAI hálózatba. A protokollon keresztül számos metaadat szolgáltató (data provider) adatbázisa elérhető egy központi keresőfelületről, mint szolgáltatási pontból (service provider), így több digitális metaadat-gyűjteményben egyszerre végezhető keresés.

Projekt partnerünk a Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára.

2002. júl. 1. – 2005. dec. 31.

A Busman néven említett ipari számítógépek eredményesen használhatók minden olyan esetben, ahol távoli, kihelyezett berendezéseket egy központi helyről kell ellenőrizni, távvezérelni. A rendszer alkalmas a teljes berendezés környezeti paramétereinek (pl. tápfeszültségek, hőmérséklet, füstjelzők, riasztások) mérésére és továbbítására, illetve a központi helyről a távoli beavatkozásra (pl. ajtónyitás). A rendszer ki- bemeneti egységei bővíthetők, s széles tápfeszültség-tartományban használhatók.