90 éves korában elhunyt Dömölki Bálint, az első magyar számítógép egyik alkotója

2025. augusztus 31-én, 90 évesen elhunyt Dömölki Bálint, aki a HUN-REN SZTAKI egyik elődintézményének számító Számítástechnikai Központ alapjául szolgáló MTA Kibernetikai Kutató Csoport (KKCS) alapítótagjaként 1957-től dolgozott a szovjet dokumentáció alapján, de sok egyéni módosítással megépült M-3 számítógépen. Alapítótagja, majd 1985 és 1989 között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság elnöke, 1995 óta tiszteletbeli elnöke – e két tisztségét élete végéig az informatika és a számítástudomány népszerűsítésének, a tudás alapját jelentő edukációnak, társadalmi ismeretátadásnak szentelte.

Dömölki Bálint 1935. július 11-én született Budapesten. 1957-ben végzett az ELTE-n, mint Matematika-fizika szakos tanár. Bevallása szerint az egyetem utolsó éveiben kezdett érdeklődni a matematikai logika, illetve ennek az automata elméleti alkalmazása, avagy a számítástechnika iránt: diákköri dolgozatát is automataelméletből írta. Habár az egyetem elvégzése után középiskolai tanári állás várta Tatabányán, Dömölki inkább egy budapesti álláshirdetésre jelentkezett: „Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy éppen az egyetem elvégzése után, 1957. augusztusában értesítettek: elfogadták az Akadémia akkor újonnan létesítendő Kibernetikai Kutató Csoportjába beadott pályázatomat” – emlékezett vissza később egy interjúban.

A csoport Tarján Rezső, Aczél István, Frey Tamás vezetésével alakult, célja pedig az első hazai számítógép megépítése volt, ami az eredeti tervekkel szemben így nem egy megvásárolt szovjet eszköz, hanem magyarországi konstrukció lett – a szovjet dokumentációt a főleg fiatal, végzős matematikusokból és mérnökökből álló csoport újragondolta, továbbfejlesztette, ez vezetett el az 1959. január 21-én átadott M-3 számítógépig (aminek nevében az M Moszkvát vagy Masinát jelent, attól függően, hogy orosz vagy magyar modellről van szó – az M-1 1951-ben készült Moszkvában).

„A matematikusok programcsomagokat, numerikus programkészleteket dolgoztak ki, míg a műszakiak feladata az M-3 gép megépítése volt, egy szovjet akadémiai intézettől kapott dokumentáció alapján. Álljanak itt a mai olvasó számára e számítógép jellemző adatai: 30 művelet/mp, 1024 szavas, 30 bites mágnesdob-memória. Operációs rendszer nem volt, minden lépéselemet, memóriacímzést egyenként kellett programozni, de az utasításokat 8-as számrendszerben kellett felírni. Ehhez a teremszükséglet a klíma nélkül 60 négyzetméter volt” – írja a HUN-REN SZTAKI története.

A szovjet dokumentációban le volt írva a gép építésének módja, de az utasításvégrehajtáshoz szükséges részletek hiányoztak. Dömölki azt a feladatot kapta, hogy matematikusként fejtse vissza a gép elméleti működését, és ennek megfelelően lehessen programokat futtatni rajta. „Már tudtam, hogy mi az, hogy utasítás és a dokumentációból ki tudtam olvasni a hozzárendelendő egységeket. A mérnököknek készítettem egy grafikus ábrázolást, amit jól tudtak használni. Így sikerült valóban megérteni a gép működését – és úgy használatba venni. Ehhez egy jelölésrendszert dolgoztam ki, amivel leírtam, hogy különböző utasítás-végrehajtások különböző fázisában mi történik, a gép egyes pontjain milyen alakú jelnek kell lennie” – emlékezett vissza.

A KKCS utódjaként létrejövő Számítástechnikai Központban (SZK) szintén jelentős szerepet vállalt, sokan őt tartották az első magyar szoftvermérnöknek. 1965–1990 között az INFELOR, SZÁMKI, majd SZKI szoftverfejlesztő cégeknél töltött be vezetői pozíciókat. 1990-ben megalapította az IQSOFT-ot, ügyvezető igazgató volt 1997-ig, majd 2003-ig igazgatósági elnök. Fontos szerepet játszott hazai informatikai stratégiai tervek elkészítésében, több MTA-bizottság tagja volt. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja, 1985–1990 között elnöke, 1995-től tiszteletbeli elnöke. Az IFIP nemzetközi szervezet munkájában is aktívan részt vett. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Akadémiai Díjjal 1983-ban, Állami Díjjal 1988-ban, Gábor Dénes-díjjal 2003-ban, majd 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben pedig a Kozma László-emlékérmet.

Utolsó éveiben az információ mibenléte érdekelte, arról pedig, hogy mitől lesz sikeres egy projekt, így vélekedett: „Legfontosabb, hogy a kérdések jól legyenek feltéve. Ha megrendelő számára folyik a munka, abból adódik a problémák nagy része, hogy maga a megrendelő se tudja, mit akar. Később jön rá, hogy valami egészen mást. A fejlesztő könnyen megelőzheti, ha nagyon gondosan teszi fel a kérdéseit. A dolgok nagy része az elején, a követelményelemzés fázisában dől el. Természetesen az szintén fontos, hogy legyenek eredményesen használható implementáló eszközök."

2023. áprilisában a Neumann 120 év keretében Neumann János-Neumann elvek- MTA KKCS – MTA számítógépközpont címmel tartott előadást a HUN-REN SZTAKI Kende utca Nagytanács termében rendezett „SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferencián. Az előadás alább megtekinthető.

Fotó: Dr. Dömölki Bálint előad a „Neumann 120: A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferencián, 2023. április 20-án, a HUN-REN SZTAKI Kende utcai Nagytanács termében.