A SZTAKI segítségével elsőként sikerült genetikai alapon modellezni a járvány magyarországi terjedését
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont kutatói a COVID-19 járvány kezdete óta vizsgálják a kórokozó SARS-COV-2 vírus genetikai változásait. Az adatok elemzésével és a SZTAKI informatikai támogatásával megfejthetővé vált a vírus evolúciója, és kimutathatóvá, hogyan terjedt Magyarországon.
A pécsi kutatók a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szakértőinek segítségével kevesebb mint egy nap alatt átállították a kutatásaikhoz szükséges feladatokat (bonyolult filogenetikai algoritmusokat nagy mennyiségű adattal) a magyar kutatói felhő, az MTA Cloud szervereire. A feladatokat a SZTAKI platformján az eredeti terveknél ötvenszer gyorsabban tudták végrehajtani, ennek köszönhetően a víruskutatók a részeredményeket az előzetesen becsült több mint 1 hét helyett pár óra alatt kézhez vehették.
A közös munka során több mint 100 különböző helyen és időpontban vett vírusminta genomadatait dolgozták fel 500 millió lépésben: ezek az információk hozzájárultak ahhoz, hogy feltérképezhető legyen a vírus törzsfája, ezzel a járvány magyarországi terjedéséről pontosabb képet kaphassunk.
Az eredmények szerint a vírust több országból hozták be Magyarországra, főleg Nyugat-Európából. A kutatás megerősítette azt is, hogy szükség volt a kijárási korlátozásokra: március közepén, a korlátozások bevezetésekor már az ország több pontján is megfigyelhető volt helyi terjedés.
Nemzetközi projektben is számol a felhő
A SZTAKI a Wigner Fizikai kutatóközponttal közösen még márciusban ajánlotta fel a hazai kutatási felhő, az MTA Cloud több ezer processzort és több terabájt memóriát számláló kapacitásait magyar víruskutatóknak (már indultak hazai projektek, de még többet várunk).
A hazai kutatásokkal párhuzamosan, szabad kapacitásaival a felhő bekapcsolódott a nemzetközi Folding@home projektbe, ahol a több, járvánnyal és vírussal kapcsolatos számítást is végeznek. A SZTAKI gépei az elmúlt pár hétben több mint 8000, úgynevezett work unitot (számítási feladatot) végeztek el. Összehasonlításképp: egy átlagos, otthoni számítógépnek ugyanennyi feladat elvégzése körülbelül 4-5 évbe telt volna.
Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont