Hogyan növelhető egy sportverseny döntőjének nézettsége?
A 2018/19-es EHF Bajnokok Ligáját, az európai férfi kézilabda klubcsapatok legrangosabb tornájénak négyesdöntőjét (Final Four) 2019. június 1-én és 2-án Kölnben rendezik. A sportbajnokság idén negyedik alkalommal használt innovatív formátuma biztosítja, hogy rögzített mérkőzésszám mellett a legjobb csapatok játszhassanak a hétvégén. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársának összefoglalója a vegyes sportbajnokságok optimális lebonyolításáról.
Rögzített erejű csapatok mellett a sportesemények szervezői lényegében egyetlen eszközzel rendelkeznek a várható végeredmény befolyásolására a lebonyolítási rendszer kiválasztása révén. Ennek segítségével bizonyos mértékben a mérkőzések nézettsége is növelhető.
A férfi kézilabda Bajnokok Ligája érdekessége
Számos sportbajnokságot a csoportkör(öke)t követő egyenes kieséses szakasszal, vegyes lebonyolítási rendszerben szerveznek. Miután a körmérkőzéses (minden csapat játszik az összes többi ellen) csoportoknak csak az első néhány helyezettje jut tovább, garantálni kell azt, hogy a legjobb csapatok ne kerülhessenek azonos csoportba. A leggyakrabban alkalmazott sorsolási eljárás szerint k csoport esetén a legjobb k csapat kerül az 1. kalapba, a következő k csapat a 2. kalapba, és így tovább, a csoportokba pedig minden kalapból pontosan egy csapatot osztanak be. Ez a módszer ugyan képes közel azonos színvonalú csoportok kialakítására, azonban, amennyiben a csapatok ereje jelentősen különbözik, sok csoportmérkőzés eredményének bizonytalansága alacsonnyá válhat, ami hátrányosan érinti az azok iránti szurkolói érdeklődést.
Ezért a férfi kézilabda (EHF) Bajnokok Ligája, az európai klubcsapatok legrangosabb tornája a 2015/16-os szezontól kezdve különböző erősségű csoportokkal indul: a 28 résztvevő közül a 16 legerősebb a nyolc csapat alkotta A és B, míg a maradék 12 a hat csapat alkotta C és D csoportokba kerül. Az A és B csoportok győztese közvetlenül a negyeddöntőbe jut, míg a második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyezett, valamint a C és D csoportok első két-két csapatából kiválasztott további kettő a negyeddöntő fennmaradó hat helyéért játszik, a mellékelt ábra szerint. Végül a negyeddöntő nyertesei szereznek jogot a négyesdöntőben való részvételre.
A tudományos vizsgálat
Az innovatív formátum garantálja, hogy a legjobb csapatok mérkőzéseik többségét az A és B csoportokban egymás ellen játsszák. A torna első szakaszában a gyengébb, C és D csoportokba osztott csapatoknak pedig nem kell sok mérkőzést szinte esélytelenül elkezdeniük, hanem hasonló erejű csapatok ellen fejleszthetik tudásukat, miközben továbbra is megszerezhetik a végső győzelmet: a 2017/18-as szezonban a francia Montpellier Handball a C csoportból indulva nyerte meg a Bajnokok Ligája trófeáját.
A 28 csapatos tornát egy hagyományos, négy darab hét csapat alkotta azonos erejű csoporttal kezdődő bajnoksággal hasonlítottuk össze. Az egyes mérkőzések eredményeit valószínűségi változónak tekintve kiszámítható, egy adott realizáció esetén melyik csapat milyen helyezést ért volna el a két lebonyolítási rendszer használata mellett. Számításaink szerint a legjobb csapatok nagyobb valószínűséggel nyernek az innovatív, a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában használt rendszerben, a reform révén az igazságosság megsértése nélkül növelhető a lejátszott mérkőzések színvonala és azok izgalmassága. Eredményeink arra utalnak, hogy más sportágakban, például az UEFA Bajnok Ligájában is érdemes lenne megfontolni alternatív lebonyolítási formák alkalmazását.
Forrás:
Csató, L. (2019): How to design a tournament: lessons from the men's handball Champions League. arXiv: 1811.11850.
