Igazgatónk a Figyelő hasábjain beszélt az Ipar 4.0-val kapcsolatos hazai innovációs törekvésekről

A magyar kisvállalkozások közül sokan le vannak maradva az Ipar 4.0-s fejlesztésekben, de ez a lemaradás rövid időn belül behozható – állítja az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet igazgatója, Monostori László a Figyelő hasábjain.

Magyarország jelenleg hogy teljesít az Ipar 4.0 terén?

A kutatásban nagyon jól állunk, igen elismertek a magyar kutatók és az eredményeik.

Hol ismerik el őket?

Az EU Teaming tenderében is például.

Itt 169, az összes tudományágból beérkezett pályázatból csupán tíz nyert, s mi lettünk a másodikak, egyedüliként az Ipar 4.0 területén. Az NKFIH vezetésével benyújtott EPIC (Centre of Excellence in Production Informatics and Control – Termelésinformatikai és -irányítási Kiválósági Központ)-pályázat konzorciumában az MTA SZTAKI-n kívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, három németországi Fraunhofer-intézet és a Fraunhofer Austria szerepel. Egy éven belül jogi személyiségű társaságot alapítunk az említett intézményekkel, elsősorban az eredmények alkalmazása érdekében.

A kutatás terén ezek szerint jól állunk. Mi a helyzet a magyar cégekkel?

Van egy szembetűnő ellentmondás Magyarországon. Az exportban nagyon jelentős a high-tech termékek aránya, míg – különösen a kkv-knál – igen alacsony az innovációs tevékenység mértéke.

A nagy cégek erősen érdeklődnek az új megoldások iránt. Minket is kerestek, hogy mondjunk ötleteket, miként lehet hazai indíttatású új Ipar 4.0-s megoldásokat kifejleszteni és bevezetni. Nagy az igény ilyenfajta kutatásra, együttműködésre.

Szerencsére a kkv-k körében is növekszik az érdeklődés. Kollégáim a múlt évben több mint 150 céget látogattak meg, és ebből jó néhány projekt jött létre. A digitalizáció létkérdés a kis- és közepes vállalkozások számára, mert csak így tudnak – reméljük, egyre növekvő – szerepet játszani a beszállítói láncokban.

A kisvállalkozásaink a régióban lévő többi országhoz képest is le vannak maradva?

A csehek előttünk állnak. A térségben annyira nem nagy a hátrányunk, de nem ehhez kell mérni magunkat.

Az önök társulásának mi lesz a célja?

Tudásháromszögeket létrehozni, hogy együtt dolgozzanak az ipari, az egyetemi és a kutatóintézeti szféra szakemberei.

E célt segíti majd az újonnan létrejövő közös vállalat, hiszen a Fraunhofer társaság a világ talán legismertebb, legjobb és legnagyobb alkalmazott kutatóintézethálózata, több mint húszezer kutatóval. Ezt a tudást egyesítjük a magyar eredményekkel, a hazai – később talán a régióbeli – ipart szolgálva. Elsősorban a kkv-k fejlesztése a cél, hogy a beszállítói hálózat részesévé tudjanak válni.

A pályázaton ehhez mennyi pénzt nyertek?

A konzorcium hét évre 11 millió euró támogatást kapott az EU-tól, s ugyanekkora összeget tesz hozzá együttesen a magyar állam és az MTA SZTAKI.

Hét év után Fraunhofer-értelemben önfenntartónak kell lenni, ami azt jelenti, hogy a vállalat bevételeinek közel egyforma arányban kell alaptámogatásból, pályázatokból és ipari szerződésekből származó forrásokból állnia.

Rövid távon milyen terveik vannak?

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform keretében szeretnénk elérni, hogy a nagy cégek megnyissák a belső képzéseiket a kisebb vállalkozások számára. Ipar 4.0-s mintarendszereket hozunk létre az ország különböző pontjain.

A budapesti után, szeptember végén avatjuk fel – az MTA SZTAKI-nak a győri Széchenyi István Egyetemen létrehozott telephelyén – a második mintarendszerünket.

Célunk, hogy digitalizációs problémákkal megkeressenek minket a vállalatok, és a kutatókkal, oktatókkal, hallgatókkal együtt közösen tárjuk fel a lehetőségeket.

Be akarjuk vezetni Magyarországon az iparvállalatok Ipar 4.0-készségének a mérését, majd tanácsadással segíteni őket, mely irányba lépjenek tovább és hogyan. Ausztriában például ennek nagy hagyománya és sikere van.

A magyar cégek együttműködők?

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformban rendkívül kedvező tapasztalatom van erre vonatkozóan. De annyit még hadd tegyek hozzá az egyik előző kérdéséhez, hogy a digitalizáció jelenlegi szintje a nagy cégeknél is gyakran rendkívül alacsony. Sok esetben egy bonyolult termelésütemezési vagy -irányítási folyamatot is az Excel táblázatkezelő programmal végeznek el.

Mivel kellene?

Egy erre a célra kifejlesztett jelentős programrendszerrel, amely ráadásul nem elszigetelten működik, hanem be van ágyazva a beszállítói láncok működését támogató szoftverrendszerbe.

És vajon miért dolgoznak így?

Részben azért, mert kevés az informatikus.

Ha felvesznek egyet, ő létrehoz ugyan valamit, de az általában nagyon messze lesz az optimumtól. További fontos tényező az ár. A közeljövő – és egyre inkább a jelen – az, hogy részben felhőalapú szolgáltatásokat nyújtunk a cégeknek. Így nem kell megvenniük a szoftvert, csak a szolgáltatást, ami így lényegesen olcsóbb.

A magyar mérnök- és informatikai képzés jó?

Az elméleti oktatás nagyon magas szintű. A gyakorlati képzés terén van még mit javítani. Az egyik fő gond a vállalkozószellem hiánya. Itt hatalmas különbségek vannak a nyugati országokban tapasztaltakhoz képest. Kevés magyar fiatalnak jut eszébe, hogy az egyetemen tanultakat saját vállalkozásban kamatoztassa.
Inkább biztos állást akarnak, vagy elmennek külföldre.

Ezek szerint a nyelvtudás terén már nincs probléma?

Nincs. Hozzánk a SZTAKI-ba rendkívül sok fiatal jön, és mind jól beszél legalább angolul.

Haza lehet hozni azokat a fiatalokat, akik kimentek?

Jelentős részüket igen. Itthon egyre jobbak lesznek a munkakörülmények, javulnak a fizetések.

Mennyivel?

A frissen végzett mérnökök fizetése az utóbbi egy-két évben mintegy 20 százalékkal emelkedett. Megfelelő jövedelmet kell biztosítanunk a legjobbak Magyarországon tartásához, különben elmennek.

Pedig itthon is elkezdhetnek egy akár nemzetközi karriert.

A kormány nyitott az Ipar 4.0-s megoldások segítésére?

Igen, teljes mértékben. A Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal szinte napi megbeszéléseink vannak. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform 180 oldalas stratégiát tett le az NGM asztalára. Ez hamarosan a kormány elé kerül, s reméljük, jelentős anyagi forrásokat indukál. Igen pozitívan látom a helyzetet.

NÉVJEGY: 64 éves, nős. Három gyermeke és két unokája van. Végzettsége villamosmérnök (BME), az MTA rendes tagja
KEDVENCEK: Zene » Varázsfuvola Hobbi » család, utazás, kéktúra, sakk

Forrás: FIGYELŐ - 2017. 09. 28. (64,65. OLDAL)