A felhasználói felület szerepe a vállalatnál (Gottdank Tibor)

A jó felhasználói felület (angolul user interface vagy UI) az egyik legfontosabb aspektusa a vállalati terméknek. Mivel a termékműködés, funkcionalitás helyes bemutatása és átadása a felhasználó számára különösen lényeges feladat, ezért a UI is a termék szerves részét képezi, állítja Gottdank Tibor, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa.

A vállalati termékkel/szolgáltatással való interakció a vállalati UI-on keresztül történik. Egy jól átgondolt interfész időt, gondot takarít meg használójának, és egyfajta érzelmi kapcsolatot hoz létre a termékkel, magához kötve vagy éppen eltaszítva magától felhasználóját. Ha a felület nehezen használható vagy a vállalati és termékinformációk félreérthető módon jelennek meg, az felhasználói hibákhoz vezethet, vagy éppen a felhasználók nagy ívben el fogják kerülni ezt a felületet. Anélkül, hogy pontosan megértenénk a rendszer feladatát, nem lehet jó felhasználói felületet készíteni.

Egy vállalat felhasználói felületének egyszerűnek, használhatónak, stabilnak és konzisztensnek kell lennie. A vállalati UI a vállalati stratégia világos nézetét adja, a felhasználó képet kap a cég teljesítménymutatóiról és a vállalati alkalmazás viselkedéséről, információhoz jut az üzleti eladástörténetről, a szolgáltatások funkcionalitásáról. A vállalat teljes üzleti karakterét lefedő felhasználói interfész képes felerősíteni a termékek és szolgáltatások felhasználónak szóló üzenetét, hozzáad a termékről-szolgáltatásról adott információhoz. Szükség van a UI-on keresztül a termék egyfajta fényezésére (ami nem a valótlanságok közlését, hanem a fő mondanivaló kiemelését jelenti): a kipróbáláshoz szükség van egy bizalomgerjesztő felületre, amitől elmúlnak a termékhez fűződő kezdeti gyanakvásaink.

Ami az IT-stratégiai szempontokat illeti, a vállalati UI itt is több ponton előnyös. A vállalati IT-rendszerbe való beruházás védetté válik, a middleware wrappert, csomagolót kínál a különálló rendszerek integrálásához. Az új UI-jal egyben egy beépített migrációs stratégia alakul ki: ha valamelyik alkalmazás nem kell a munkához, lecserélhető. Így middleware felállítása helyett egyszerű módon hozhatunk létre alkalmazásokat. A régi applikációk frissítésekor vagy cseréjekor a felhasználói felületen nem történik változás. A módosulások integráltak, nincs teljes körű hatásuk. Sok vállalatnál még ma is úgy vélik, hogy a UI-tervezésnek nincs hatása a profitra. Nem így van. Egy 1994 és 2003 között 63 cégen végzett angol kutatás (The Impact of Design on Stock Market Performance, Design Council, 2004.) például kimutatta, hogy a dizájnba fektető cégek részvényindexei 200%-kal múlták felül az FTSE 100-as indexet a vizsgált időszakban. Egy másik tanulmány, a neves Forrester piackutató elemzése (The ROI of Website Redesigns per Forrester, 2007.) azt bizonyítja, hogy a weblap újratervezése kihat a vállalati ROI-ra, azaz a megtérülési rátára, mégpedig 70-500 százalékos ROI-növekedést okozva. A nagyobb értékek a kisebb vállalkozásoknál jelentkeztek.

Egy másik fontos kérdés lehet, hogy közvetlenül a weblap sikerességére miként hat a dizájn. A Carleton Egyetem kutatóinak vizsgálata alapján az derült ki, hogy az első felhasználói benyomások, amelyek adott ügyfél döntésében sokszor meghatározók, roppant gyorsan, a másodperc törtrésze (pontosan 1/20-as része) alatt kialakulnak; ennyi idő alatt a „tetszik" vagy „nem tetszik" véleményt már ki tudják alakítani magukban.

Rátérve a UI továbbfejlesztési szempontjaira, kézenfekvő, bár nem egyszerű technológiai utat jelölhet ki a népszerű vállalati SOA (a szolgáltatásalapú vállalati működéshez és a szolgáltatások menedzseléséhez kínál megoldást) szemléletének UI-ra vetítése. Jelenleg a SOA az alacsonyabb szintű vállalati infrastruktúrára fókuszál, az újrahasználható, jól definiált szolgáltatások és a laza kapcsolódás mint a SOA két fő princípiuma ma még nem tud közös hangot találni a UI-jal. A UI eldobható elemként van jelen az IT-világában, amit ha kell, újra lehet építeni. Ez olyan, mintha kőművesekkel terveztetnénk és kiviteleztetnénk házainkat, amelyek időközben módosulhatnak, ahogy éppen jólesik. Csakhogy az eredmény sok esetben egy inkonzisztens tákolmány, ráadásul drága is.
A SOA-ban „építészek", „belsőépítészek" és még sok más szakember kap szerepet, ők formai és funkcionális alapon teszik a dolgukat. Nekik vannak „építőik", akik a tényleges megvalósításra specializálódtak. Nem az „építész" épít és nem az „építő" tervez, a területek különváltak. A vállalati UI mai állapotában túl bonyolult és drága. A nagy mennyiségű programkód rugalmatlanná, lassan fejleszthetővé teszi, emiatt az üzleti-felhasználói igényekre lassan képes reagálni.

A SOA célja kettéválasztani az adatot és a funkciót az interfésztől, így az adat újrakezelhető különböző táblákon vagy elosztható különféle adatbázisokon anélkül, hogy bármiféle vizuális hatása lenne a UI-ra. Ezzel egy időben a UI kiválasztja, hogy mely információk jelenítődjenek meg és hogyan, függetlenül az adattábláktól vagy adatmező-attribútumoktól.

Akkor mégis hogyan lehet összehozni a SOA-t a UI-jal? A megoldás az ún. szolgáltatást engedélyező UI lehet, amelyben a SOA-koncepció egy kétlépéses mechanizmussal kiterjeszthetővé válhat felhasználói interfészekre is. Az első lépésben az adatorientált szolgáltatások veszik át az újfajta UI filozófiáját: a prezentációs, validációs és az alacsony szintű felhasználói műveleteket kell kódba ágyazni, és újrahasználható szolgáltatásokként kezelni. Második lépésben a UI hangszerelése következik specializált felhasználó-központú képességek hozzáadásával, ami a BPEL-alapú adatszolgáltatás hangszerelésének mintájára valósulhat meg. A fő feladat, hogy a meglévő alkalmazások prezentációs rétegét kell lebontani szolgáltatásalapú komponensekre, átrendezni a többi alkalmazásból adódó régi UI-funkcionalitással együtt és létrehozni egy új UI-t, amely már az üzleti szolgáltatásokra is hatni tud. A végeredmény tehát egy UI-kompozíció, amely már sokkal közelebb áll a végfelhasználók mindennapi üzleti igényeihez.

SOA-val vagy anélkül, de a következő időszak megválaszolni való nagy kérdése a vállalatok számára az marad, hogy a UI bonyolultsága és nyomában járó nagy költsége miképpen redukálható.

/Forrás: ComputerWord, 2011. július 27./