TINL

Az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai. Kiemelt jelentőségűek az idegrendszeri fejlődési zavarok (IFZ), amelyek élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek/társadalom számára. Hazánkban felnőtt korban az összes orvoshoz-fordulás több mint 50-százaléka az idegrendszerrel kapcsolatos panaszok/tünetek miatt történik. A korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri károsodás okai heterogének, genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következtében alakulnak ki. Jelenleg kevés diagnosztikai módszer áll rendelkezésünkre e károsodások hosszú távú hatásainak előjelzésére. A digitális medicina/adatosított egészségügyi ellátás révén lehetségessé válik a valós-életbeli adatok közvetlen hasznosítása. Mindezek indokolják a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) és ezen belül az „Idegrendszeri fejlődési zavarok”; és a „Felnőttkori idegrendszeri zavarok”programoklétrehozását, amelyek az idegrendszeri kutatások transzlációjáért felelősek.

Az „Idegrendszeri fejlődési zavarok” program célja a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése. Újszülöttkori kórállapotokban (koraszülöttség és aszfixia) új terápiák megalapozása, pl. a neuroprotekció területén, perinatális hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (HIE) okozta agykárosodás pathomechanizmusainak vizsgálata. Korai életszakaszban bekövetkező fertőzések hosszú távú hatásokkal járó gyulladásos reakciót váltanak ki. Modern képalkotó és molekuláris biológiai módszerekkel azonosítjuk a HIE következtében kialakuló idegrendszeri gyulladásos mechanizmusokat, gyulladásos biomarkereket. A perinatális inzultuson átesett, valamint ADHD tüneteket mutató serdülőkorúakat multimodális fMRI módszerekkel vizsgáljuk. A fejlődés-neurobiológiai betegségek mechanizmusait, többek között az autizmus spektrumzavarban (ASD) bekövetkező idegrendszeri változások lehetséges gyógymódját vizsgáljuk. Az ASD betegekre jellemző serkentő/gátló egyensúly felbomlásáért felelős prefrontális gátlósejteket azonosítjuk. Cél az ASD hIPSC modell kidolgozása és jellemzése, illetve „two-hit” autizmus állatmodell kifejlesztése. Feltárjuk a már validált gyógyszercélpont, a P2X7 receptor autizmus tüneteket gátló hatásmechanizmusát. Megvizsgáljuk az agy fejlődését befolyásoló endokrin tényezők szerepét. A hormonszintek kóros változása és a környezetünket szennyező endokrin diszruptor (ED) vegyületek agyfejlődési zavarokat okoznak. In vivo modellt állítunk be az embrionális agy pajzsmirigyhormon jelátvitelére ható ED vegyületek azonosítására. Transzkriptom és konnektom elemzés és elektrofiziológia alkalmazásával vizsgáljuk, hogy a női nemi hormon szintek perinatális manipulálása, illetve az ED vegyületek perinatális adagolása miként befolyásolja a gonadális működést szabályozó agyterületek fejlődését. Lactobacillus törzsbe tartozó bélbaktériumokat és bakteriális metabolitokat azonosítunk, melyek pozitív hatással vannak a kognitív zavarokra.

A TINL„Felnőttkori idegrendszeri zavarok” program célja idegrendszeri betegségek mechanizmusának megértése és gyógyításának módszertani javítása. Ez pontos paraméterekkel, pl. a megnyert hasznos életévek számával (QALY), az „életminőséggel korrigált életévek”-kel mérhető. Az egészség-nyereség mérés lehetővé teszi egészségügyi technológiák összehasonlítását. On-line regiszter/platform módszertant fejlesztünk, amely képes 1) a meglévő idegtudományi adatbázisok szerkezetét követő on-line adatfelvitelre; 2) megőrzi prospektíven gyűjtött eddigi adatbázisok kutathatóságát; 3) integrálja más intézmények klinikai- és NEAK által generált egészségügyi real-word adatokat; 4) kompatibilis más klinikai kutatási, adatbázisokkal; figyelembe vesz egészséggazdálkodási- és 5) egészségipari hasznosítási igényeket. E vizsgálati populáció lefedettsége a szokásos humán klinikai kutatásokkal, célzott betegcsoport adatgyűjtésekkel nem érhető el. Cél az egészségügyi technológia értékelés (Health Technology Assessment) révén új klinikai eljárások költség-hatékonyságának vizsgálata. A TINL„Felnőttkori idegrendszeri zavarok” „Pillérek”-ben működik. 1) Baleseti agysérülések transzlációs kutatása. 2) Problémás Internethasználat és Internetbetegségek (addikció kutatás). 3) Pszichiátriai pillér: 3.1) Endofenotípusok kutatása bipoláris affektív zavarban - szuicídium megelőzés (öngyilkosság kutatás). 3.2) „Gyógyszeralkalmazás és terápiás stratégiák javítási lehetőségeinek feltárása valós-életbeli adatokon pszichiátriai betegeknél”. 4) Mély agyi stimuláció hatékonyságának növelése újszerű stimulációs technikák alkalmazásával. 5) CT-perfúzió alapú stroke diagnosztika fejlesztése-mesterséges intelligencia alkalmazásával. 6) Neurofarmakológia pillér. 7) Klinikai idegtudományi on-line regiszter (platform) adaptálása a klinikai idegtudományi profilokra. 8) Egészség-gazdaságtani elemzések módszerei.

Konzorcium vezető

Pécsi Tudományegyetem

Konzorcium tagjai

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Szegedi Tudományegyetem
Semmelweis Egyetem
Természettudományi Kutatóközpont
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
Richter Gedeon Nyrt.

Szakmai vezető neve, elérhetősége

Prof. Dr. Dóczi Tamás, @email
Prof. Dr. Nusser Zoltán, @email