Ugrás a tartalomra

Hogyan változott a verseny erőssége a Bajnokok Ligájában az elmúlt évtizedekben?

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a 2024/25-ös szezonban radikálisan megváltoztatta nemzetközi kupasorozatainak lebonyolítását. A reform egyik indoka a verseny kiegyensúlyozottságának biztosítása volt. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia KutatólaboratóriumOperációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa – szerzőtársával, Petróczy Dóra Grétával (Budapesti Metropolitan Egyetem) közösen – egy új megközelítést javasolt annak vizsgálatára, hogy az elmúlt két évtizedben csökkent-e a verseny intenzitása a Bajnokok Ligája csoportkörében. A korábbi szakirodalommal ellentétben nem találtak negatív tendenciát. Az eredményeket összegző tanulmány egy operációkutatási folyóirat, az „Annals of Operations Research” hasábjain jelent meg, „Competitive balance in the UEFA Champions League group stage: Novel measures show no evidence of decline” címmel.

Egy sportbajnokság szervezőinek fontos feladata a verseny kiegyensúlyozottságának garantálása, hiszen hosszú távon jelentősen csökkenti a nézők érdeklődését, ha minden alkalommal ugyanazok a csapatok mérkőznek meg egymással, és egyre kevesebb meglepő eredmény születik. Az UEFA hivatalos közleménye többek között ezzel indokolta a Bajnokok Ligája 2024/25-ös reformját, a jól bevált, évtizedek óta használt csoportkör lecserélését egy innovatív, ám némileg kockázatos, nem teljes körmérkőzéses formátumra, ahol mind a 36 csapat 8-8 különböző ellenféllel találkozik, mégis egyetlen rangsorban értékelik teljesítményüket. Ezért kutatásunk azt próbálta feltárni, vajon valóban látható-e negatív tendencia a csoportok kiegyensúlyozottságában a 2003 és 2023 közötti két évtizedben.

A csoportok versenyegyensúlyának mérése

Az első megközelítés az egy csoportba kerülő négy-négy csapat közötti, a korábban mutatott teljesítményük alapján mért erőkülönbséget vizsgálja. Erre korábban a hivatalos UEFA klubkoefficienst használták, ami azonban torzított, nem tükrözi tökéletesen a csapatok erejét (lásd itt). Ez a mutató ugyanis csak a nemzetközi kupasorozatok előző öt szezonjában elért eredményeket veszi figyelembe, így szisztematikusan leértékeli a nagy bajnokságok feltörekvő csapatait. A legjobb példa a 2025/16-os angol bajnok Leicester City, amely a Bajnokok Ligája következő szezonjában a második legkisebb együtthatóval rendelkezett – ennek ellenére megnyerte csoportját és a negyeddöntőig jutott. Így a pontosabb előrejelzéseket biztosító Élő-pontszámokból indultunk ki, melyek a csapatok összes tétmérkőzésének eredményét tartalmazzák. Ezekből számoltuk ki a csoportmérkőzések átlagos győzelmi valószínűségét, majd ezeket átlagoltuk a nyolc csoportra a 21 szezonban.

A második megközelítés a csoportok megfigyelt eredményének változékonyságára fókuszál. Korábban a kutatók a csapatok által megszerzett pontok koncentráltságát vizsgálták; a Bajnokok Ligájában viszont a csapatok elsődleges célja nem a pontszerzés, hanem a megfelelő helyezés elérése. Számos olyan esetet ismerünk, amikor egy, már biztos csoportelső csapat nem tett különösebb erőfeszítéseket a győzelem érdekében az utolsó fordulóban, például a 2018/19-es idény G csoportjában a Real Madrid hazai pályán szenvedett 3-0 arányú vereséget az orosz CSZKA Moszkvától. Ezért mi a végső csoportrangsort hasonlítottuk az előzetesen várt, az UEFA kalapbesorolásán vagy az Élő-pontszámon alapuló rangsorhoz.

Eredmények és következtetések

Sportszakmai megfontolások alapján az első megközelítés esetén két, a másodiknál négy mutató időbeli változását elemeztük statisztikai módszerekkel. Az eredmény váratlanul megnyugtatónak és robusztusnak bizonyult: a hat módszer egyike szerint sem találtunk romlást vagy javulást a Bajnokok Ligája csoportkörének kiegyensúlyozottságában 2003 és 2023 között. Ezek alapján úgy tűnik, a korábbi csoportkör lecserélése a verseny kiegyensúlyozottságának szempontjából nem feltétlenül indokolt. Ennek ellenére a Bajnokok Ligája reformja újabb izgalmas kérdéseket vet fel a tudományos kutatás számára.

Fotó: Fikri Rasyid // Unsplash