A mesterséges intelligencia fejlődéséről beszélt a Tilos Rádióban Benedek Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatáskoordinációs igazgatója
A Tilos Rádió Micsoda világ című műsorának vendége volt április 16-án Benedek Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatáskoordinációs igazgatója. Az adásban a mesterséges intelligencia (MI) fejlődéséről, a gépi érzékelés jelenéről, a térintelligencia kutatási irányairól, valamint arról beszélt, milyen szerepet játszhat az MI a tudomány, az oktatás és a mindennapi élet jövőjében. A teljes adás meghallgatható a rádió honlapján.
Benedek Csaba felidézte, hogy már egyetemi évei alatt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a mesterséges intelligencia szakirányt választotta, még jóval az MI mai népszerűsége előtt. Mint mondta, akkoriban sokan bizonytalan területnek tartották a mesterséges intelligenciát, őt azonban éppen a matematikai modellezés, a kvantitatív problémák és a számítógépes megoldások kapcsolata vonzotta. Kutatói pályája során valószínűségi és geometriai modellekkel, majd képfeldolgozási és háromdimenziós érzékelési feladatokkal foglalkozott, később pedig a mélytanulási módszerek térnyerése új lehetőségeket nyitott ezen a területen is.
Az interjúban szó esett arról is, hogy a gépi érzékelés nem pusztán szenzorok használatát jelenti. A cél az, hogy kamerák, lidarok, radarok, műholdak vagy más mérőeszközök adataiból a számítógépes rendszerek értelmezhető információt nyerjenek ki a környezetükről. Benedek Csaba kiemelte, hogy a HUN-REN SZTAKI kutatói többek között olyan módszereken dolgoznak, amelyek hiányos vagy zajos háromdimenziós mérésekből képesek részletesebb környezeti modelleket készíteni, objektumokat felismerni, különböző szenzorok adatait egyesíteni, illetve dinamikus helyszíneket modellezni. Ezek az eredmények nemcsak az önvezető járművek vagy a robotika szempontjából fontosak, hanem városüzemeltetési, orvosi képalkotási, távérzékelési és környezetvédelmi alkalmazásokban is hasznosíthatók.
A beszélgetés egyik fontos témája a térintelligencia, vagyis a spatial AI volt. Benedek Csaba elmondta, hogy ez a gépi látás és gépi érzékelés azon területe, amely lehetővé teszi, hogy robotok, mobil eszközök vagy más számítógépes rendszerek feltérképezzék a környezetüket, meghatározzák saját helyzetüket, felismerjék a körülöttük lévő objektumokat, és értelmezzék azok mozgását. A háromdimenziós modellezés különösen fontos például mobil robotikai alkalmazásokban, hiszen egy robotnak tudnia kell, merre mozoghat biztonságosan, hogyan kerülhet ki akadályokat, vagy miként foghat meg tárgyakat.
Az adásban a HUN-REN SZTAKI kutatási stratégiája is előkerült. Benedek Csaba kutatáskoordinációs igazgatóként arról beszélt, hogy az intézetben fontos feladat a kutatási irányok összehangolása és a laborok közötti együttműködés erősítése. A SZTAKI öt kiemelt kutatási területe között szerepel a gépi érzékelés és mesterséges térintelligencia, a kiberfizikai gyártórendszerek tervezése és ütemezése, az autonóm rendszerek fejlesztése, a mesterséges intelligencia elméleti és alkalmazási kutatása, valamint a nyílt tudományt támogató platformok fejlesztése. Példaként említette a B-Prepared nevű nemzetközi projektet is, amely virtuális és kiterjesztett valóságon alapuló megoldásokkal segíti az európai állampolgárok felkészítését katasztrófahelyzetekre.
A mesterséges intelligencia szerepéről szólva Benedek Csaba hangsúlyozta, hogy ma már nem az a kérdés, használják-e a kutatók az MI-t, hanem inkább az, van-e olyan kutató, aki egyáltalán nem használja. A SZTAKI-ban a mesterséges intelligencia egyszerre kutatási téma, a kutatást támogató eszköz, valamint egyre inkább olyan technológia, amely új hipotézisek és tudományos ötletek megfogalmazásában is szerepet kaphat. Ugyanakkor kiemelte, hogy az emberi kontroll, a szakmai tudás és a kreativitás továbbra is nélkülözhetetlen marad.
Az interjú végén szó esett az oktatás átalakulásáról és az emberi kreativitás szerepéről is. Benedek Csaba szerint a mesterséges intelligencia nem egyszerűen kiváltja az emberi munkát, hanem sok esetben felszabadítja az időt és az energiát az ismétlődő feladatok alól, így új típusú gondolkodásra és alkotásra ad lehetőséget. A jövő egyik legizgalmasabb kérdésének azt nevezte, hogy a nagy nyelvi modellek és az általános mesterséges intelligencia felé vezető fejlesztések mennyire tudnak majd valóban általános problémamegoldó rendszerekké válni. Hozzátette: a technológiai fejlődés mellett az etikai, jogi, hitelességi és társadalmi kérdések megoldása is elengedhetetlen lesz.
