Bozóki Sándor, a HUN-REN SZTAKI kutatója nyitotta meg az Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi kiállítását
Látványos kiállítással kezdődött 2026. január 5-én, hétfőn az MTA III. Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata. Az MTA székházának előcsarnokában a hónap végéig látható, a magyar matematikusok világraszóló eredményeit bemutató, izgalmas tárgyakkal, tudományos relikviákkal teli tárlat felvillantja, mi minden történt a matematikában és Magyarországon az elmúlt 200 évben. A kiállítás kurátora Bozóki Sándor, a HUN-REN SZTAKI Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport vezetője. A kiállításon megtekinthető a HUN-REN SZTAKi egykori számítógépe, a Primo is.
A kiállítást Páles Zsolt matematikus, a Debreceni Egyetem tanára, az MTA rendes tagja, valamint Bozóki Sándor matematikus, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, egyben a kiállítás kutárora nyitotta meg. Bozóki Sándor, a elmondta, hogy a tárlat a magyar matematika elmúlt 200 évére koncentrál, ennek megfelelően a Bolyaiakkal kezdődik. Bolyai Jánosról egy teljes plakátsorozat emlékezik meg, köszönhetően annak, hogy nemrég volt fő műve, az Appendix kiadásának 200 éves évfordulója. Bozóki szerint kuriózumnak számít az a vitrin, amelybe Fejes Tóth László, az MTA Matematikai Kutatóintézetének egykori igazgatója életművéből kerültek izgalmas tárgyak és dokumentumok. „Itt látható Fejes Tóth László írógépe is, amin a Lagerungen című, gömbelrendezésről szóló monográfiájának kéziratát írta, illetve az a biliárdgolyókból készített fizikai modell, amelynek fotója a könyvbe és újabb kiadásaiba is bekerült.”
Bozóki Sándor bemutatta azt a vaskos, 130 évet felölelő kötetet is, amelyet Kéri Gerzson matematikus, az MTA doktora szerkesztett a matematikai versenyek, diákolimpiák résztvevőiről. „Ebből készítettünk egy díszpéldányt, és ahogy elnézem a hallgatóságot, nagyon sokan meg fogják magukat találni ebben a 770 oldalas könyvben díjazottként, helyezettként, győztesként” – mondta, arra biztatva a jelenlévőket, hogy keressék meg magukat a könyvben, és írják alá, hogy a díszpéldányt így juttathassák el Kéri Gerzsonnak.
A Matematikai Tudományok Osztálya kiállítása betekintést nyújt a matematika eddigi meghatározó magyar eredményeibe és kortárs megjelenési formáiba is. A tablókon és tárlókban látható válogatás a magyar matematika hagyományait követi végig a Bolyai Farkas és Bolyai János nevével fémjelzett korszakalkotó kezdetektől napjainkig, kiemelve azokat a jelentős életműveket és tételeket, amelyek a nemzetközi tudományos közösségben is maradandó hatást tettek.
A kiállítás látogatói megismerhetik többek között a halmazelmélet, az analízis, a kombinatorika, a gráfelmélet, a számelmélet, a geometria és az alkalmazott matematika területén született jelentős magyar hozzájárulásokat. A kiállítás bemutatja a magyar matematikusokról elnevezett klasszikus és modern tételeket, így például a Bolyaiak geometriai örökségét, a Turán-, Szemerédi-, Erdős–Pósa-, Lovász-, Farkas- vagy a Prékopa–Leindler-tételt, amelyek ma is aktívan alakítják a matematikai gondolkodást és az alkalmazásokat. A tablókon látható portrék és ismertetők olyan meghatározó személyiségek munkásságába engednek betekintést, mint Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Neumann János, Erdős Pál, Rényi Alfréd, Szemerédi Endre vagy Lovász László, érzékeltetve a magyar matematikai iskolák nemzetközi beágyazottságát és hatását. A történeti bemutatást az előcsarnok bal oldalán interaktív elemek egészítik ki, amelyek a matematikai gondolkodás logikáját, a problémamegoldás kreativ folyamatát és a felfedezés örömét teszik közvetlenül megtapasztalhatóvá, hangsúlyozva, hogy a matematika nem lezárt örökség, hanem élő, folyamatosan fejlődő tudomány. A szervezők a kiállítás emeleti részében egy interaktív teret is berendeztek, szabadon kipróbálható matematikai tárgyakkal, érdekességekkel, játékokkal.
További részletek az MTA honlapján. Az eseményről készült képgaléria elérhető itt.
Címlapfotón: Bozóki Sándor - mta.hu / Szigeti Tamás
